Középszintű érettségi vizsga

[OLASZ NYELV]
”II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA EMELT SZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc, a szóbeli vizsgáé 15 perc.

A következő táblázat bemutatja a vizsga részeit a lebonyolítás sorrendjében, továbbá az írásbeli vizsgarész egyes részeinek megoldására szánt időtartamot és ezek arányát az értékelésben.

		Időtartam (perc)	Arány (%)	Pont
Írásbeli vizsgarész	Olvasott szöveg értése	60	22	33
	Nyelvhelyesség	30	12	18
	SZÜNET
	Hallott szöveg értése	30	22	33
	Íráskészség	60	22	33
Szóbeli vizsgarész	Beszédkészség	15	22	33
	Összesen:	––	100	150

A középszintű vizsga két nyelvi szintet fog át: az Európa Tanács skálájának A2–B1 szintjeit. Az eltérő képesség- és tudásszintek mérése érdekében az írásbeli feladatsorokban a lépcsőzetesség elve érvényesül. A központi feladatsorokat úgy állítják össze, hogy az A2 szinten lévő tanulók is le tudják tenni a vizsgát.

Értékelés

· Az írásbeli vizsgarész egyes részeinek értékelése egymástól független.

· Az írásbeli vizsgarész minden részében csak a célzottan mért készséget értékeljük.

· A vizsgázónak az írásbeli és a szóbeli vizsgarészben külön-külön teljesítenie kell az elérhető pontszámnak legalább a 10%-át.

· A feladatsorok elbírálása központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutató alapján történik.

· Az Olvasott szöveg értése, a Hallott szöveg értése és a Nyelvhelyesség részek értékelési útmutatói tartalmazzák a lehetséges elfogadható válaszokat.

· Az Íráskészség és a Beszédkészség részek értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik.

· Az egyes részekben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

ÍRÁSBELI VIZSGA

Olvasott szöveg értése

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e a mindennapi életben előforduló, különböző fajtájú autentikus szövegeket önállóan elolvasni és az olvasási céloknak megfelelő mélységben megérteni.

A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben

A2:

· a lényeget (a szöveg célját) megérteni,

· eseménysorokat követni,

· kulcsinformációkat megérteni,

B1:

· a gondolatmenet lényegét megérteni,

· véleményeket, érvelést nagy vonalakban követni,

· egyes részinformációkat kiszűrni.

A felhasznált szöveg

· autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett,

· tartalma, szerkezete, nyelve világos,

· tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

· megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

· kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

· autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,

A2:

· rövid, egyszerű,

· hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,

B1:

· rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos,

· hétköznapi nyelven íródott.

A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő:

· utasítások (pl. feliratok, használati utasítások),

· tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, menetrend, prospektus, műsorfüzet),

· levelek,

· újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport),

· ismeretterjesztő szövegek,

· irodalmi szövegek.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

· feleletválasztás,

· igaz/hamis állítás,

· egymáshoz rendelés (cím és szöveg, kérdés és felelet, személy és kijelentés stb.),

· képek, események sorrendbe rakása a szöveg alapján,

· a szövegből kiemelt mondat, bekezdés helyének azonosítása a szövegben,

· szöveg részeinek sorrendbe rakása,

· hiányos mondatok kiegészítése a szöveg alapján,

· rövid választ igénylő nyitott kérdések.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor a szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés.

A feladatsor három-négy szövegből és három-négy feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is (pl. apróhirdetések). A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 900–1200 szó. A feladatsor 28–33 itemből áll.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások olasz nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Ha többféle válasz is elfogadható, az útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell.

A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák.

A vizsgadolgozatban szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

Nyelvhelyesség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azokkal a lexikai, grammatikai, szemantikai és pragmatikai ismeretekkel, amelyek képessé teszik az önálló kommunikációra.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó

A2:

· az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondat- és szövegszinten,

B1:

· gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.

A felhasznált szöveg vagy szövegrészlet

· nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatoknál,

· autentikus, esetleg szerkesztett,

· tartalma, szerkezete, nyelve világos,

· tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

· megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

· kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

A2:

· rövid, egyszerű,

· hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,

B1:

· rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos,

· hétköznapi nyelven íródott.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

· hiányos mondatok vagy szövegek kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehetőség közül egy helyes kiválasztása),

· a szövegből kivett mondatrész helyének azonosítása a szövegkohéziós eszközök segítségével,

· hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy előre megadott szókészletből,

· megadott szavak képzett és/vagy ragozott alakjainak beillesztése a szövegbe.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne.

A feladatsor három-négy feladatból, összesen 15–20 itemből áll. A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 300–500 szó.

A feladatok szövegre épülnek.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások olasz nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik, amely tartalmazza az összes elfogadható választ.

A vizsgadolgozatban szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

Hallott szöveg értése

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e megérteni az adott nyelvterületen általánosan elfogadott nyelvhasználattól nem vagy csak kissé eltérő anyanyelvi beszédet az értési céloknak megfelelően.

A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg

A2:

· témáját felismerni,

· lényegét megérteni,

· kulcsfontosságú szavait megérteni,

· legalapvetőbb adatszerű információit kiszűrni,

B1:

· gondolatmenetét nagy vonalakban követni,

· egyes tényszerű részinformációkat megérteni.

A felhasznált szöveg

· autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel),

· tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

· megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

· kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

· anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el,

· egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el,

· akusztikai minősége kifogástalan,

· hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját,

A2:

· hétköznapi nyelven hangzik el, szinte kizárólag gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,

· lassú, de még normál beszédtempójú,

· a standard kiejtés(ek)nek megfelelő,

· tisztán artikulált,

· tartalmilag kifejezetten egyszerű,

B1:

· hétköznapi nyelven hangzik el, alapvetően gyakran használt nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkezik,

· normál tempójú,

· a standard kiejtés(ek)hez közel álló,

· tartamilag és szerkezetileg mérsékelten összetett.

A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő:

· közérdekű bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repülőtéren, áruházban),

· rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok: útinformáció, nyitva tartás, menetrend),

· utasítások (pl. utcán, repülőtéren, pályaudvaron),

· médiaközlemények (pl. időjárás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír),

· beszélgetések, telefonbeszélgetések,

· műsorrészletek,

· riportok, interjúk,

· beszámolók.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

· feleletválasztás,

· igaz/hamis állítás,

· egymáshoz rendelés (pl. személy és kijelentés, képek kiválasztása szöveghez),

· események sorrendjének megállapítása,

· nyomtatványok, űrlapok kitöltése,

· táblázat kitöltése,

· hiányos mondatok kiegészítése,

· rövid választ igénylő nyitott kérdések,

· ténybeli hibák azonosítása, javítása.

A feladatsor 2-3 szövegből és 2-3 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is. A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 5-8 perc. A feladatsor 20-25 itemből áll.

A vizsgázó minden szöveget kétszer hallgat meg.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások olasz nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A hangfelvétel tartalmazza a feladatmeghatározást, a szövegeket kétszer, valamint a feladatok elolvasásához és megoldásához szükséges szüneteket is. A hangfelvételen hallható és a feladatlapon olvasható feladatmeghatározások szó szerint megegyeznek.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák.

A vizsgadolgozatban szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

Íráskészség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e magát az adott szinten idegen nyelven írásban kifejezni, illetve írásbeli feladatokat végrehajtani különböző kommunikációs célok megvalósítása érdekében.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó

· a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),

· a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd a Témakörök című részt),

A2:

· a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos témákról írni,

· az adott témáról egyszerű kifejezéseket használva írni,

· egyszerű mondatokból álló rövid, összefüggő szöveget írni,

· a szöveg mondatai között lévő alapvető logikai kapcsolatokat egyszerű nyelvi eszközökkel (pl. a leggyakrabban használt kötőszavakkal) kifejezni,

· néhány egyszerű szerkezetet és alapvető helyesírási szabályt úgy használni, hogy a hibák ellenére érthető legyen a mondanivaló,

B1:

· ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni,

· meglévő szókincsét változatosan használni,

· a szöveget megfelelően felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló nyelvi eszközöket alkalmazni,

· a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet választani,

· az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni,

· egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat általában biztonsággal alkalmazni.

A vizsgázónak olyan szövegeket kell létrehoznia, amelyek

· meghatározott kommunikációs szándékkal jönnek létre,

· az olvasó számára világosak, érthetőek és alkalmasak a kommunikációs cél elérésére,

· szövegfajtája meghatározott,

· tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

· megírásához nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre.

A vizsgán az alábbi szövegfajtákat kell létrehozni:

· rövid személyes jellegű közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés),

· üdvözlőlap,

· meghívó,

· magánjellegű vagy intézménynek (pl. nyelviskolának) szóló levél.

A feladatok és a feladatsor felépítése

A feladatok a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek.

Az íráskészség mérése során valós kommunikációs helyzetet teremtünk, azaz megadjuk a szituációt, amelyben az írásmű keletkezik, az ehhez illeszkedő szövegfajtát, továbbá meghatározzuk az írásmű célját, témáját és címzettjét, valamint a szöveg írója és olvasója közötti kapcsolat jellegét. Mindezek meghatározzák a szöveg stílusát és hangnemét.

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

· a vizsgázó írásban reagál a megadott verbális és/vagy vizuális segédanyagokra,

· a vizsgázó írásban reagál a megadott verbális és/vagy vizuális segédanyagokra (pl. hirdetés) a megadott irányító szempontok alapján.

Az irányító szempontok a téma alpontjait adják meg, a verbális és vizuális segédanyagok pedig gondolati és/vagy nyelvi segítséget nyújtanak az adott téma kidolgozásához.

A vizsga két feladatból áll. Az első feladatban a vizsgázó verbális és/vagy vizuális segédanyagra reagálva 50-80 szavas közlést hoz létre (pl. üdvözlőlap, e-mail).

A második feladatban a vizsgázó rövid levélre, hirdetésre vagy hasonló informatív szövegre reagál írásban, egy 100-120 szó terjedelmű szöveg (pl. magánjellegű vagy intézménynek szóló levél) megírásával. A szövegben a vizsgázónak megadott irányító szempontokat kell tárgyalnia.

A feladat meghatározás, az irányító szempontok és a segédanyagok olasz nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a receptív készségeket mérő részek nyelvi szintjénél.

A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható.

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutatók alapján történik. Az értékelés alapjául szolgáló analitikus skálák magukban foglalják az értékelési szempontok részletes leírását is.

A két feladat értékelése egymástól független.

SZÓBELI VIZSGA

Beszédkészség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e az adott szinten gondolatait idegen nyelven szóban kifejezni és a kommunikációs szándékoknak megfelelő beszélgetést folytatni.

A vizsga azt méri, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó

· a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),

· a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című részt),

· a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni),

A2:

· saját magáról és közvetlen környezetéről egyszerű, begyakorolt nyelvi eszközökkel röviden és többnyire érthetően megnyilatkozni,

· egyszerű, begyakorolt beszélgetésekben részt venni,

· kiszámítható, mindennapi helyzetekben rutinfeladatokat megoldani (pl. vásárlás),

· érezhető akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója ellenére többnyire érthetően beszélni,

B1:

· az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszerűen kifejezni,

· ismerős témáról folyó társalgásban részt venni,

· kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő feladatokat megoldani,

· viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeiről és érzéseiről,

· érezhető akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthetően beszélni.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgafeladatokban előforduló helyzetek és szerepek a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek.

A feladatok tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, és teljesítésükhöz nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre.

A feladatmeghatározás egyértelműen megadja a szituációt és a vizsgázó szerepének leírását.

A vizsgabeszélgetésben az aktív szerepet a vizsgázó játssza.

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

· interjú/társalgási feladat,

· szerepjáték vagy problémamegoldó feladat,

· önálló témakifejtés verbális és vizuális segédanyagok alapján.

A vizsga három feladatból áll. A vizsga rövid bevezető kérdésekkel kezdődik, amelynek célja az, hogy a vizsgázó ráhangolódjon az olasz nyelv használatára. Az itt elhangzottakat nem értékeljük.

Az első feladatban, a társalgásban/az interjúban a vizsgázó néhány olyan kérdésre válaszol, amelyek saját személyéhez, közvetlen környezetéhez és hétköznapi tevékenységeihez kapcsolódnak. A társalgás/interjú három témát érint röviden.

A második feladat, a szerepjáték vagy problémamegoldás során a vizsgázónak a mindennapi élet helyzeteihez hasonlító szituációban kell részt vennie, amelyben partnere a vizsgáztató. A vizsgázó feladata az, hogy az előre meghatározott helyzetben, a meghatározott cél elérése érdekében különböző kommunikációs szándékok felhasználásával beszélgetést (tranzakciót vagy interakciót) folytasson, azaz szükség esetén megfelelő kérdéseket tegyen fel, illetve az elhangzottakra megfelelően reagáljon. A vizsgázó számára készült leírás rögzíti a szituációt, a szerepeket és az elérendő célt, továbbá tartalmazhat néhány szavas szöveget, egyszerű képet, rajzot, ábrát. A feladathoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az előre megtervezett közbeszólásokat, kérdéseket és megjegyzéseket is.

A harmadik feladatban, az önálló témakifejtésben a vizsgázónak egy adott, hétköznapi témához kapcsolódóan kell gondolatait, véleményét összefüggően kifejtenie. Ehhez verbális és vizuális segédanyagok állnak a rendelkezésére. A vizsgázó számára készült feladatlap tartalmazza a témát és négy megadott irányító szempontot. Az irányító szempontok egyrészt segítségül szolgálnak, másrészt megakadályozzák, hogy a vizsgázó előre megtanult szövegeket mondjon el. A vizsgáztató szükség esetén segítő kérdéseket tehet föl. A feladathoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az előre megtervezett segítő kérdéseket és megjegyzéseket is. A vizsgázó két téma közül választhat.

A feladatsort a vizsgázó húzza. A kihúzott feladatsor összesen három feladatot tartalmaz: egy szerepjátékot vagy problémamegoldó feladatot, továbbá az önálló témakifejtéshez két feladatot különböző témákból. E két feladat közül a vizsgázó választhat. A feladatok kidolgozásához felkészülési idő nincs, de a második és harmadik feladat végiggondolásához a vizsgázónak rövid (körülbelül fél perc) gondolkodási idő áll rendelkezésére.

A feladatmeghatározás és a verbális segédanyagok olasz nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a receptív készségeket mérő részek nyelvi szintjénél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

A szaktanár a vizsgázók létszámának megfelelő mennyiségű feladatsort állít össze.

Értékelés

Az értékelés központilag kidolgozott analitikus skála alapján történik, amely tartalmazza az értékelési szempontok részletes leírását is.

A feladatok értékelése egymástól független.

vissza